Ugrás a tartalomra
Barcsi Tájoló

Barcs · Dráva · Belső-Somogy

Barcs és a Dráva-vidék

Kalauz a városról, a folyóról, az ősborókásról, a környék falvairól és a horvát határról – hírek helyett olyan tudással, amely évek múlva is igaz.

A kézikönyv Az írások

Írások a Dráva-vidékről

6 írás · oldalra görgethető sor

  1. Víz, homok, erdő: a táj Barcs körül Belső-Somogy homokhátai és a Dráva-sík ártere Barcsnál találkozik. Mitől száraz az egyik és vizes a másik, miért süllyed a talajvíz, mi maradt a régi erdőélésből és halászatból – a tájban járó szemével, tudományos források alapján. 6 perc olvasás
  2. Határ a Dráván: Barcs, Verőce és a Podravina A barcsi Dráva-híd és határátkelő története a révtől a schengeni csatlakozásig: mi köti össze Barcsot a túlparti Verőcével (Virovitica) és a horvát Podravinával, és mi változott 2023. január 1-jén. 6 perc olvasás
  3. Falvak a Dráva mentén Barcs körül Drávaszentestől Szentborbásig: a Barcs környéki Dráva menti falvak rövid helyismereti bemutatása, a somogyi horvát nemzetiségi hagyomány és néhány kirándulási szempont, KSH-adatokkal. 6 perc olvasás
  4. A Barcsi Borókás: homokbuckák, boróka és láperdő A Barcs és Darány közötti homokvidék a Dráva-vidék legkülönösebb tája: borókás legelők, savanyú homokon élő gyepek és lefolyástalan mélyedések láperdői. Védelmének története, élővilága és a látogatás szempontjai a nemzeti park forrásai alapján. 6 perc olvasás
  5. A Dráva Barcsnál: zátonyok, holtágak, védett ártér Miért gyors, hordalékos és szeszélyes a Dráva a barcsi szakaszon, mit tettek vele a szabályozások és az erőművek, mi az Ó-Dráva, és mitől lett ez a folyóvidék Európa egyik legnagyobb folyómenti védett területének része. 5 perc olvasás
  6. Barcs története: a révtől a határvárosig Hogyan lett egy Dráva-parti uradalmi mezővárosból a 19. század végére Somogy egyik legnyüzsgőbb kereskedőhelye, majd határváros – évszámokkal, levéltári és szakirodalmi források alapján. 6 perc olvasás

A teljes jegyzék

  • Víz, homok, erdő: a táj Barcs körül

    Belső-Somogy homokhátai és a Dráva-sík ártere Barcsnál találkozik. Mitől száraz az egyik és vizes a másik, miért süllyed a talajvíz, mi maradt a régi erdőélésből és halászatból – a tájban járó szemével, tudományos források alapján.

    6 perc olvasás
  • Határ a Dráván: Barcs, Verőce és a Podravina

    A barcsi Dráva-híd és határátkelő története a révtől a schengeni csatlakozásig: mi köti össze Barcsot a túlparti Verőcével (Virovitica) és a horvát Podravinával, és mi változott 2023. január 1-jén.

    6 perc olvasás
  • Falvak a Dráva mentén Barcs körül

    Drávaszentestől Szentborbásig: a Barcs környéki Dráva menti falvak rövid helyismereti bemutatása, a somogyi horvát nemzetiségi hagyomány és néhány kirándulási szempont, KSH-adatokkal.

    6 perc olvasás
  • A Barcsi Borókás: homokbuckák, boróka és láperdő

    A Barcs és Darány közötti homokvidék a Dráva-vidék legkülönösebb tája: borókás legelők, savanyú homokon élő gyepek és lefolyástalan mélyedések láperdői. Védelmének története, élővilága és a látogatás szempontjai a nemzeti park forrásai alapján.

    6 perc olvasás
  • A Dráva Barcsnál: zátonyok, holtágak, védett ártér

    Miért gyors, hordalékos és szeszélyes a Dráva a barcsi szakaszon, mit tettek vele a szabályozások és az erőművek, mi az Ó-Dráva, és mitől lett ez a folyóvidék Európa egyik legnagyobb folyómenti védett területének része.

    5 perc olvasás
  • Barcs története: a révtől a határvárosig

    Hogyan lett egy Dráva-parti uradalmi mezővárosból a 19. század végére Somogy egyik legnyüzsgőbb kereskedőhelye, majd határváros – évszámokkal, levéltári és szakirodalmi források alapján.

    6 perc olvasás

Kézikönyv

Barcs és a Dráva-vidék kézikönyve

A város és környéke egy helyen: fekvés és megközelítés, rövid történeti idővonal, a természeti értékek és látnivalók áttekintése a fenntartók megnevezésével, útjelzőkkel a Barcsi Tájoló részletes írásaihoz.

Megnyitom a kézikönyvet

A Tájolóról

Aki Barcsra rákeres, többnyire friss híreket, hivatalos közleményeket és nyitvatartási táblázatokat talál. Ezek fontosak, de holnapra elavulnak. A Barcsi Tájoló azt gyűjti egy helyre, ami évek múlva is igaz marad: honnan nőtt ki a város a Dráva-parti révből, miért viselkedik itt másképp a folyó, mitől különleges a homokbuckák közé szorult borókás, és mit jelent egy olyan határ, amelyet egy híd és egy folyam rajzol ki.

Nem vagyunk hírportál, nem írunk eseményekről, és nem beszélünk sem a város, sem a nemzeti park nevében. Ahol egy adat elavulhat – nyitvatartás, menetrend, látogatási feltétel –, ott a fenntartó saját oldalára irányítunk.

Kinek szól?

  • annak, aki itt él, és szeretné pontosabban érteni a saját környékét;
  • annak, aki ide költözik, és gyorsan el akar igazodni a térképen és a múltban;
  • a kirándulónak, aki a Dráva-partra vagy a borókásba indul, és tudni akarja, mire figyeljen az ártéren;
  • a diáknak és tanárnak, akinek helytörténeti dolgozathoz vagy terepórához kell megbízható kiindulópont.

Ha egyetlen oldallal kezdenéd, az a Barcs és a Dráva-vidék kézikönyve: fekvés, idővonal és a természeti értékek áttekintése, a részletes írásokra mutató útjelzőkkel. Minden számot és évszámot forrás alapján közlünk; ahol a források eltérnek, azt is megírjuk.